2012. július 29., vasárnap

Balaton felvidéki biciklitúrák

Júliusban egy hetet töltöttünk a Balaton felvidéken, a Balaton északi partján és több biciklis körtúrát is körbetekertünk. Pár napig Csopak volt a központunk és két túrát tettünk ezzel a kiindulási ponttal.


Csopak-Tihany-Aszófő-Pécsely-Balatonszőlős-Csopak (50 km)


A vázlatos útvonal (autós tervezőn):






Csopakon megkerestük a Balatoni körút bicikliutat és Balatonfüreden át Tihanyig tekertünk. Balatonfüreden a Tagore sétány után, mikor az út a 71-eshez közelít újból ott található egy ásványvizes kút. Itt pihentünk egyet (kb. 7 km-nél tarthattunk) Megkóstoltuk a vizet, vasban gazdag, kissé szénsavas.

Tihanynál betekertünk a félszigetre is, le lehet vágni az utat aki nem akar a félszigetre bemenni. Mi a félszigeten tettünk egy rövidítést, nem mentünk el a révig, hanem a centrum táblát követve a Kossuth utcán találtuk magunkat. Szombat volt és pont itt találtuk a Tihanyi piacot.

Jóféle helyi dolgokat árultak, a Káptalantóti mangalicától bevásároltuk a jól ismert szelőmájast, kis kovászos uborkát és az út mellett megtízóraiztunk. 

Tihanyban megtekinthetjük még a belvárost, az apátságot, belső-külső tavat stb. de már sokszor láttuk, így kigurultunk a városból a temető mellett. Nemsokára a bicikliutat is megláttuk az út baloldalán és egy jó kis 50-60 km/h-ás gurulással már lent is találtuk magunkat a 71-es mellett. 

Kicsit még tekertünk Aszófőig, ahol átkeltünk a 71-esen, és megkerestük a Vörösmáli pincesort.
A vasút és az Aszófőt Balatonfüreddel összekötő felső út között a Vörösmáli dűlőben elterülő pincesor műemlékvédelem alatt áll. A présház-pincék sora különösen Tihany felől közelítve megkapó látvány az előtérben dús növényzetű vizenyős rétekkel, a háttérben a hegyoldalra felkúszó, nagyobb facsoportokkal tarkított szőlőkkel. A legrégebbi pince 1827-ből származik, a második legöregebb, 1848-ban épült. A tulajdonosok a Tihanyi apátsággal álltak bérleti szerződésben, személyenként 1000 négyszögöles birtokot kaptak, amin gazdálkodtak.

Vörösmáli pincesor - Aszófő


Az igazán megkapó pincesor a kövesdi templomromhoz hasonlóan földúton közelíthető meg. A pincék a hosszú, keskeny szőlőtáblák végében homlokzatukkal az út felé fordulva állnak. A község a Balatonfüred-Csopaki borvidék része, a Balatonfüred és Környéke Borút Egyesület tagja.
A Vörösmál híres, védett műemléki pincesorán a tihanyi apát már az 1841-ben kiadott egyezséglevelében szabályozta az építkezést. Előírásai a pincék helyére és a pince körül kocsifordulónak megtartandó gyep nagyságára vonatkoztak.
Általában 4×4 méter alapterületűek. A nyeregtetős présházba a homlokoldalon egy ajtó vezet, aminek díszítésében, és az oromfalak vakolatdíszein barokk hatás érződik. A pinceajtók napsugaras mintázata különösen tetszetős. A pincesor határán lévő terület természetvédelem alatt áll.

Vörösmáli pincesor - Aszófő


Kántor Miklós több mint 170 éves régi pincéjét még a Balatonfüred környékén gyakori “iszling” is gazdagítja. Az iszling egy olyan megoldást jelent, amikor a tetővel fedett, előreugró oldalfalakat alakítanak ki, egy külső, védett munkateret hozva létre. A kőből épült, nádfedeles pince anyaghasználatában és színezésében is hagyományőrző jellegű.

A pincesoron sajnos pince nem volt nyitva, amit a leírások alapján sejtettem is. Az Aszófőről Pécsely felé vezető országút erdő előtti magaslata szép kilátópont. Látva a gyönyörű képet, megértjük, miért éppen ide, a tóra néző lejtőkre építették a természet szépségeit oly nagyra értékelő rómaiak díszes villáikat.

Pécselyi medence felé
Pécselyig hosszú kis százalékos emelkedőn tekertünk, kisebb-nagyobb dombokkal. Két pincét is kinéztem előre a Balogh és a Mészáros pincét (http://www.meszarospince.hu/). A Balogh pont az út mellett volt, így oda tértünk be egy-két bort/fröccsöt meginni.

Pécsely-Balatonszőlős közötti útról a kilátás

Pécsely és Balatonszőlős között gyönyörű a táj, mintha Toszkánában járna az ember (vagy Toszkána olyan mint a Pécselyi medence :) Erős emelkedővel kezdtünk, majd utána kellemes gurulás után már Balatonszőlősön is voltunk. Itt a Papok fogadója nevű helyen néztem ki az ebédet, a csurgatott tészta (fánkszerű tészta) baracklekvárral elég csábító volt és valóban nagyon finom is. A többi étel se volt rossz.

Balatonszőlősön van még a Béla és Bandi borászat, őket a Bortársaság is forgalmazza, több jó borukat is kóstoltam már. De nem találtam a pincéjükre utaló nyomot, táblát így a késői ebéd után visszagurultunk Balatonfüredre, majd Csopakig a 71-es út mellett. Csopak előtt még megálltunk a biciklis pihenőben ami nagyon jópofa, magasra épített kis bungalókban lehet pihenni és bringás kajákat, piákat enni-inni. India beütés érezhető a helyen (lassik vannak például) - érdemes betérni egy szilvás lassira, vagy levendula szörpre.

Csopakról egy pár info a netről; Csopak a Balaton-part talán legszebb völgyének, a Veszprémet a Balatonnal összekötő Nosztori-völgynek a szájánál fekszik. Közvetlenül a Balaton fölött emelkedő kis dombját valaha római villák és udvarházak tarkították. Az éghajlat a dombok déli fekvésének köszönhetően enyhén mediterrán jellegű – megterem itt a mandula is, de szőlő- és bortermelésre a legideálisabb. A terület jellegzetesen fehérbortermő vidék. Szőlői az olaszrizling, a rajnai rizling, a rizlingszilváni, a tramini, az ottonel muskotály. Borai jellegzetesen elegánsak, finom savaik összetettek, de soha nem durvák. Hamvas Béla úgy fogalmaz, hogy bámulatra méltó arányérzékkel állnak édeskés és savanykás között.

A strand bejáratával szemben találjuk Csopak szénsavas vizű kútját, amelynek vize gyomor- és epepanaszok esetén hatásos, de kitűnő, sőt kötelező a fogyasztása a csopaki borhoz is.

Egy sétát megér a falu főutcája, a Kossuth Lajos utca is, ahol a hagyományos Balaton-parti tájjellegű házak sorával találkozhatunk. Nem messze innen elérjük a környék legrégibb főúri nyaralóját, az 1860-as években romantikus stílusban, angol mintára épült Ranolder-villát. Ranolder János, aki az 1800-as évek közepe köztiszteletnek örvendő veszprémi püspöke volt, szívesen gazdálkodott a csopaki dombokon. Villájának hatalmas pincéje 3 ezer hektoliter bor tárolására volt alkalmas. Borgazdaságának központja a lankás domboldal festői szépségű szőlőültetvényei között épült fel – ma a Jásdi Pincészet központja.

A Nosztori-völgy torkolatánál a Malom-csárdát találjuk, amelyet nevéhez hűen egy régi vízimalomból alakítottak ki. Ha még van kedvünk gyalogosan a környéket felderíteni, akkor érdemes felkapaszkodni a Csákány-hegyre, ahol a kilátótoronyból pazar kilátás nyílik a Balatonra. A Péter-hegy oldalában ódon pincéket, szőlőültetvényeket nézhetünk és innen is gyönyörű a kilátás. A magával ragadó balatoni tájba harmonikusan illeszkednek a 150-200 éves bor- és présházak. Ha nagyobb túrára is kedvet érzünk, akkor a kék jelzést követve két és fél órás sétával elérhetjük az 5 km-re fekvő Balatonfüredet.

Ha a másik irányba indulunk, akkor a falu egészen közel fekszik Palóznakhoz, ahova a Petőfi Sándor utcán végig egy rövid, két kilométeres sétával érhetünk. Ha most nem is tűnik vonzónak ez a program, nyár elején mindenképp térjünk ide vissza és járjuk végig az Olaszrizling-tanösvénynek nevezett távot, amely balatoni lankákon, szőlősorok között vezet és a szőlőtermesztés szépségeivel és nehézségeivel ismerteti meg az érdeklődőt. Ha ugyanitt éjszaka szeretnénk felfedező útra indulni, akkor ne hagyjuk ki az Olaszrizling éjszakáját (tavaly június végén rendezték), ahol jelzőtüzekkel megvilágított pincészetek várják a játékos kedvűeket. Cél pedig a célba érés, hiszen hét pincészet meglátogatása után ez sem biztos, hogy kis próbatétel.

Ha visszatérünk a falu központjába, a 71-es út és a Mandulavirág utca kereszteződésénél, a csopaki vasútállomással szemben érdemes betérni a Jásdi Vinotéka-Borbárba, ahol a pincészet borai kóstolhatók előzetes bejelentkezés nélkül. Nyolc fős előzetes bejelentkezéssel pedig bármelyik csopaki pincészet szívesen látja vendégeit. Mi most a csopaki gazdák védőszentjéről elnevezett, gyönyörűen felújított Szent Donát Borházat és a Dobó Vendéglőt ajánljuk.

Csopaki és környékbeli pincészetek:

Éttermek a közelben:

Csopak-Paloznak-Lovas-Felsőőrs-Balatonfüred-Csopak (30 km)


Útvonal: Csopak – Paloznak – Lovas – Felsőőrs - Nosztori völgy - Balatonfüred - Csopak. 



Csopak Olaszrizling tanösvény
Csopakon a vasútállomás mellett feltekertünk és jobbra fordultunk az Olaszrizling tanösvényre, amelyről gyönyörű a kilátás a Balatonra, Tihanyra. 

A kék túra útvonalát követve kis szőlőhegyi utakon, csodaszép zsúpfedeles házak között tekertünk Paloznakon át Lovasig. 




Kék túra útvonal Paloznak/Lovas között

Átkelve a patakon, a templomnál balra fordulunk Veszprém felé és Felsőőrsig tekertünk, itt emelkedőn megyünk a falun belül is. Felsőőrsöt elhagyva továbbra is Veszprém felé tartunk és egy kis aszfalt/törmelékes úton átkelünk a 72-es úthoz (Köveskútpuszta). 

A Nosztori völgyön keresztül gurultunk vissza Csopakig, erős volt a forgalom az úton, de széles és jó minőségű. Csak kis távon tettünk meg (kb. 4-5 km). 

A Malom csárdánál ebédeltünk, igazán jó hely, jó a kiszolgálás, finomak az ételek. Kiváló a rizlingfröccs. Mivel igen hamar végeztünk a körrel amit terveztünk, úgy döntöttünk még áttekerünk Füredre a szőlők közötti kék túra útvonalon.

A csárdát elhagyva jobbra lefelé találjuk a szépen felújított Plul malmot, és a kék túra útvonalát. Egy lépcső mellett kell legurulni. Ezen az úton (vagy vele párhuzamosan néhol) mentünk el Füredig. Ahol a kék túra bement az erdőbe a kilátóhoz ott áttértünk aszfalt utakra.

Gyönyörű kilátásban van részünk ezen az útvonalon is. A Figula pincészet volt a célpontunk a Meleghegyen, ami sajnos nem volt nyitva. Visszatekertünk hát ugyanazon az útvonalon Csopakig ahogy jöttünk és legurultunk a szállásunkig.

Plul malom

Csopak-Füred között






Balatonakali-Dörgicse-Vászoly-Pécsely-Aszófő-Balatonakali (30 km)


A balatonpartról Dörgicse felé is tehetünk egy körtúrát. Mi Akaliból indultunk (kocsival vittük oda a bicikliket) és a Dörgicsei emelkedővel megküzdve értünk fel a takaros faluba, de persze a kör bárhol elkezdhető. 

Dörgicse előtt
Több pincészet is található a községben régen híresek voltak a tüzes Dörgicsei borok. Mi a Pántlika pincészethez tértünk be néhány fröccs erejéig. Megnéztük még Vászoly felé a Felsődörgicsei templomot és mellette a romokat. http://www.dorgicse.info/

Felsődörgicse

Tovább küzdöttünk az emelkedőkkel és 320 m-es szintvonalakat is kereszteztünk, valahol 7-8 km után találkoztunk végre lejtőkkel is. Vászolyon áttekerve gyönyörű táj került elénk és még szebb lejtők :)
Pécselyi medence
Mielőtt beértünk Pécselyre szinte lilában pompázó tarlókat láttunk. Pécselyt a már ismert Aszófő felé tartó úton hagytuk el, de most gurultunk lefelé. Aszófő után már a 71-es út melletti kerékpárúton tekertünk vissza Akali felé. Útközben egy jó ebéd a Huszár csárdában, aztán sajnos egy vihart is elkapott minket így ösztönözve voltunk hogy gyorsan visszatekerjünk a kocsihoz. Az eső nagyját megúsztuk szerencsére.



Pécsely előtt


Pécsely után











Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése