2012. augusztus 7., kedd

Csehországi körút, Drezda, Berlin

Ez a túra volt a legjobban sikerült kirándulásunk, nem várt szépségeket találtunk főleg Csehországban. A helyszínt szinte pénzfeldobással választottuk, sok helyen voltunk itt még nem - a lényeg hogy Prágában már ne menjünk. Így is lett.

Ez a túra hármas szám bűvöletében telt; három részből állt, három szállással, mindegyiken három éjszakát töltöttünk, három fekete színű autóval mentünk...

  1. Észak Csehország: központ Pec Pod Snezkou (a hasonló nevű hegynél, nagyon közel a lengyel határhoz)
  2. Berlin (Drezdán keresztül)
  3. Dél Csehország: központ Cesky Krumlov


Észak Csehország


Morva karszt / Punkva barlang 


Első célpontunk a Morva karsztvidék volt, azon belül is a Punkva barlang. Budapesttől kb. 4 óra távolságra található, 375 km. Szlovákián keresztül utaztunk és hamar Brno-nál találtuk magunkat, ahol viszont hirtelen elvesztettük az első autót. Tanulság a különböző GPS-ek különböző útvonalakat ajánlanak. Miközben a felvezető jármű Brno-ban várt minket, mi már rég a barlang felé közeledtünk és mivel egyre nem értük utol az első autót megálltunk sörözni. Ez volt az első kellemes meglepetés, mármint a 19 koronás Staropramen.

Punkva Barlang
A barlanghoz érve szomorúan tapasztaltuk hogy időzített túrák vannak, és jegy már csak a kettővel későbbire volt - érdemes neten foglalni ha lehet. De mivel nagyon szerettük volna látni megvártuk. Néhányan elszállingóztak Kutna Horába, de csontokat már láttam ott eleget, egyszer Prágába menet, szóval mi maradtunk. Mi addig sétáltunk a patak mellett. Később olvastam hogy ez teljesen megszokott jelenség (mármint a sok látogató :)

A Morva karszt a Cseh Köztársaság legjelentősebb karsztvidéke barlang-labirintusok sokaságával minden évben számos látogatót vonz ide. A nagyközönség előtt négy földalatti barlang áll nyitva: a Punkevní, a Balcarka, a Kateřinská és a Sloupsko-šošůvské barlangok. A karszt központi területeire vezető út kiindulópontja a Skalní Mlýn. A Punkevní- (Punkva-) barlanghoz a látogatókat környezetbarát elektromos vonat szállítja, a Macocha-szakadékhoz külön drótkötélpálya is vezet. A Punkevní-barlang meglátogatásának látványos része a csónakázás a földalatti Punkva folyón és a Macocha-szakadék megtekintése. A Morva-karszt az egészséges természeti környezetnek köszönhetően ideális terület a szabadidő aktív eltöltéséhez, itt összekapcsolható a sport és a pihenés a szabad természetben. A gyalogos turizmust elegyíteni lehet a kerékpáros turizmussal és a lovaglással. A természeti szépségeken kívül számos építészeti és műszaki emlék található a környéken – szélmalmok, régi vashuták, értékes zarándoktemplomok és kastélyok. 

A Punkva barlang nagyon szép bár a szokásos cseppkőbarlang élményt adja, ami nekem legjobban a beszakadt rész tetszett ha jól értettem a cseh idegenvezetést :) akkor ez a Macocha, az nagyon gyönyörű. A hajókázás utána szintén felejthetetlen élmény. A vízből különböző figurákat ábrázoló faoszlopok állnak ki.

Mi folytattuk utunkat észak felé, de vannak még látnivalók a környéken: pl. Brno, amely Dél Morvaország központja. Közép-Morvaország két legjelentősebb központja Olomouc (Olmütz) és Kroměříž (Kremsier). Mindkét város, egyéb történelmi műremeke mellett, az UNESCO kulturális és természeti világörökségi listáján szereplő kincsekkel is büszkélkedhet. Olomoucban ez a barokk Szentháromság-szobor, Kroměřížben pedig az érseki kastély, valamint két, a maga nemében páratlan kert: a Podzámecká (Kastélyaljai-) és a Květná (Virág-) kert. Az említett két városon kívül nagy vonzerővel bír e térségben Bouzov, Helfštýn és Šternberk vára, Náměšť na Hané, Čechy pod Kosířem, Úsov és Tovačov kastélya, valamint a Svatý Hostýn-i és az Olomouc melletti Svatý Kopeček zarándokhelyek. A fürdőélet hagyományait a Teplice nad Bečvou-i fürdő ápolja. A természet kedvelőinek figyelmébe ajánljuk a közelben található Zbrašovi-barlangokat (Zbrašovské jeskyně) és a Hranicei szakadékot (Hranická propast). Közép-Morvaország sík vidéke kiváló feltételeket nyújt a fürdőzni vágyóknak, de a gyalogtúra és a könnyed kerékpártúra kedvelőinek is. Lošticén pedig az érdeklődők megismerkedhetnek az egyetlen eredeti cseh sajt, az olomouci pogácsasajt (olmützi kvargli) előállításának folyamatával. 

Buchlovice kastélya
Az olasz villát idéző stílusban a 18. század elején épített kastély a kerttel és a parkkal a barokk összhang jellegzetes példája. Kialakításában szerepe volt az építészetnek, a szobrászatnak, a mesterségeknek és a kertművészetnek. A kastély az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminiszterének, Leopold Berchtoldnak volt a reprezentációs székhelye.

Szállásunkat ami még kb. két órányira volt kora este értük el. Pec pod Snézkou síközpont lehet, mert elég sok kocsma, bár, étterem várja az arra járókat. A hegyekben elég hüvös volt, a szállásunk előtt egy hegyi patak zúgott el, ami még tovább hűtötte a levegőt.
A Pilsner itt kissé drágább volt, talán 35 korona is megvolt. Egy-kettőt legurítva vártuk meg a harmadik autót Kutna Hurából, akik kissé elkeveredtek. Másnap ők aludtak, mi pedig  a helyi túristaközpont tanácsára megnéztük a nyelvtörő Adrspach szikláit.

Adrspach



Adrspach
Adrspach egy fantasztikus sziklaváros, ahol akár több száz méter magasra is törnek a sziklatornyok, különböző formában, magasságban. Patakok csörgedeznek közöttük és néha olyan szűk szurdokok vannak hogy csak egy ember fér el, az is csak oldalazva. Fantasztikusan jó túrát lehet tenni, mi nagyon élveztük, a túra végén azonban eleredt az eső, de a nagyját megúsztuk. Bevásároltunk az esti grillezésre és hazatértünk a többiekhez. A szálláson elment az áram a viharban ami minket is érintett, így sötétben grilleztünk, és iszogattunk, versenyt énekeltünk (amíg bírták) a szomszéd cseh srácokkal - zseniálisan jó este volt.




Cseh paradicsom / Cesky Raj - Prachov sziklák


A cseh paradicsom, nagyon hasonló az Adrspach-i sziklavároshoz, annyiban más, hogy a sziklatornyokon le-fel kell, lehet mászkálni. Ezért kicsit megerőltetőbb a túra és hosszabb is szerintem. Helyettem már mások leírták jobban az infokat, nekem jobban tetszett mint Adrspach, de mindkettő nagyon érdekes:

A Cseh Paradicsom Prágától északkeleti irányban mintegy 100 km-nyi távolságra fekszik a Mnichovo Hradiste, Zelezny Brod, Jicin, Sobotka által határolt területen. Ezt a látványos térséget északon a Jizerské-hegység és az Óriás-hegység övezi, nyugaton pedig a Jizera-folyó kanyargós medre határolja. A mind természeti, mind történeti látnivalókban bõvelkedõ területet Sedmihorky fürdõhely lakói nevezték elõször Cseh Paradicsomnak a XIX. században. A táj rendkívüli változatosságának, ezen belül különösen a homokkõ sziklaalakzatknak, valamint értékes növény- és állatvilágának köszönheti, hogy az ország elsõ természetvédelmi egysége volt, melynek területe ma 125 négyzetkilométer.


E tájat viszonylag kis – 400-500 m közötti – tengerszint feletti magassága alapján akár dombságnak is tekinthetnénk. Domborzati alakzatai többségében szintén dombvidéki jellegûek, fõként széles, lankás lejtõk, lapos, elnyúlt hegytetõk, széles, lapos völgyek jellemzik. E területbõl kis szigetekként emelkednek ki a hegységi formát mutató, meredekebb alakzatok, melyek számos sziklakibukkanást tartalmaznak. Ahol ma sziklák tornyosulnak, ott egykor tenger zúgott. A lapos öblök vastag homokrétegei kõvé tömörültek, a néhol vékony, máshol 50 méternyi vastagságú homokkõ kagylók, csigák és egyéb tengeri állatok lenyomatát s hullámok barázdáit õrzi. Mintegy 14 millió évvel késõbb, a földkéreg emelkedésével a tenger visszahúzódott. A homokkõ szárazra került, a víz – amely addig építésében segédkezett – rombolni kezdte, s e folyamat ma is tart. A talajtakaró fölé emelkedõ sziklaalakzatok anyaga szinte kivétel nélkül homokkõ, mely az idõjárás viszontagságaival szemben kevéssé ellenálló. Éppen ennek köszönhetõ a sziklatömbök rendkívül erõs tagoltsága.  A homokkõ erróziója geológiai mércével mérve meglehetõsen gyors folyamat. A csapadékvíz nem csak a sziklák felszínét pusztítja, hanem a kõzet repedésein a mélybe szivárogva azokat oldja, tágítja, minek során végeredményben vertikálisan szabdalja a kőzettömböket, néhol mély, szûk sziklahasadékokat, sziklaszorosokat, máshol tágasabb árkokat, szakadékokat hozva lére.   A sziklák formálásában azonban nem csak a víznek van szerepe, erróziós tevékenységet fejt ki a szél is, mely évezredek alatt gömbölyűre koptatta a sziklák felszínét. De részt vesz a kõzet alakításában az élõvilág is.  A sziklákra telepedő primitív növények, zuzmók, harasztok  és az oda látogató molyok, bogarak felpuhítják a kőzet felszínét, melyet azután a víz, a jég, a szél tovább pusztít.



A terület már az idõszámításunk elõtti X. századtól lakott volt, amikor három évszázadon keresztül a Luzice-i emberek lakták, majd elnéptelenedett. A következõ leletek idõszámításunk szeritnti VI. és X. század közötti idõszakból valók, melyek Stary Hradek, Novy Hradek térségében kerültek elõ.



A Porladó-sziklák  a Cseh Paradicsom déli határán emelkednek, de ennek ellenére ez a terület egyik legfrekventáltabb turistaközpontja, ami annak köszönhetõ, hogy sziklaalakzatait még az itteni viszonyokhoz képest is különös változatosság és formagazdagság jellemzi.  Ez egy sziklaváros telis teli magas sziklatornyokkal, oszlopokkal és szoborszerû alakzatokkal. A sziklák közt szakadékok tátonganak, a kis területet sekély és nagy mélységû árkok és völgyek szabdalják. Mindezek együtt alkotják azt a nemzeti természetvédelmi területet, melyben krétakori kialakulású homokkõ sziklák közt erdei fenyõ és luc fenyõ növekszik mintegy 243 hektárnyi területen.


A Porladó-sziklák nem csak a gyalogos turisták, de a sziklamászók paradicsoma is.  Különösen kedvelt mászóhely a Holló-szikla (Krkavci Skaly), a Moor-torony (Mourenin), a Drezdai-torony (Drásdánska-) és a Szent Vencel tornya (Svatovaclavska-).


Prachov sziklák
A Porladó-sziklák területét sürû turistaúthálózat tárja fel a látogatók számára. A mindössze 3 km2-es területen a turistautak összhossza 15 km. Itt szinte minden sziklaalakzatnak saját neve van. A Császár útja  a Prachovi-sziklák leglátványosabb és legnagyobb sziklahasadéka, melyet függõleges homokkõ falak öveznek. Nevét I. Ferenc uralkodóról kapta, aki 1813 június 9-én tett látogatást a hasadékban, amikor is 4 napos Napóleon elleni koaliciós tárgyaláson vett részt Jicinben. A fennsíkról leereszkedve a Hegyi Imádság  nevû sziklacsoportot láthatjuk a hasadékkal szemben. A Támaszkodó-torony  alatti Babinec sziklalabirintus vad, árnyékos szakadéka az Amerikai-barlang, melynek bejárata elõtt emléktábla látható, ami egy 24 fõs prágai turistacsoport 1879. június 1-i látogatásának emlékét õrzi. A turistacsoport vezetõje Vojta Naprstek volt, a résztvevõk közt pedig jelen volt Jaroslav Vrchlicky, Ludmila Podlipská, valamint dr Baus természettudós is. Ez a túra volt a Prachovi-sziklák közti szervezett turistaság alapköve. Az emléktáblát 1929. június 2-án avatták fel.

Jicin



A közelben található egy ismert rajzfilm helyszíne Jicin :) Szép cseh kisváros, érdemes megnézni. A szokásos nagy négyzet alakú főtér, templomok.


Jicin

A települést elõször 1293-ban említik, mint Morvaország királynõinek birtokát, de a régió múltja egészen a VI. századig visszanyúlik. Ekkor érkeztek ugyanis az elsõ szláv telepesek a térségbe és kihasználva a környék szikláinak természetes védelmét, letelepedtek. Fénykorát a XVII. században élte, mikor az osztrák hadsereg generálisa, Albrecht von Wallenstein olasz építészeket hozatott a városba, hogy a települést Frydlant központjává emeljék. Ebben az idõben Morvaország elsõ barokk városképét alakították itt ki. 1866. június 29-én az osztrák-porosz háborúk a város határában fejezõdtek be. Sok neves esemény dacára a város nem bõvelkedik hírességekben. Itt született Josef Stefan Kubin író, a leánynovelláiról ismert Stanislav Rudolf és a festõ, grafikus Zdenek Rehor. A leghíresebb alkotó azonban kétségtelenül Vaclav Ctvrtek, akit a városban eltöltött idõ ihletett a népszerû Rumcájsz mesék megalkotására. A mesékhez a figurákat Radek Pilar képregény rajzoló álmodta meg. Rumcájsz és kalandjai annyira népszerûvé tették a várost, hogy Jicint ma gyakran a mesék városaként emlegetik és minden év szeptemberében fesztivált is rendeznek a mesehõsök tiszteletére.





A város fõterének barokk stílusú árkádsora az 1700-as években alakult ki. A tér közepén álló szökõkút az 1800-as évek elejérõl származik. A tér déli sarkában álló nagy barokk épület ma a helytörténeti múzeumnak ad helyet. Ettõl nem messze találjuk a Szent Jakab templomot, amely egy boltíves átjáróval kapcsolódik az Albrecht von Wallenstein által 1627-ben épített érseki palotához. A tér jellegzetessége mégiscsak a Valdice kapu.  A Rumcájsz történetekben is megjelenõ óratornyos kapu valaha a város bejáratát jelentette. Ma már csak a múltat választja el a jelen épített környezetétõl. Az 1570-ben elkészült torony 52 méter magas és csodálatos kilátás nyílik erkélyérõl a tér barokk és reneszánsz házaira, valamint a városra. De mielõtt elhagynánk a teret, térjünk be az információs irodába és dekoráljuk ki útlevelünket egy hamisítatlanul jicini Rumcájszos bélyegzõvel. A magyar határõrök különösen fogják szeretni.




Hruba Skala


Jicin-től csak 20 km a Hruba Skala-i kastély. Itt is találunk sziklákat, de mivel már láttunk kettőt mi csak a kastélyt néztük meg. A reneszánsz kastély a 14.sz-ban épült egy monumentális sziklára,és csodálatos kilátás nyílik innen a Trosky várra és a környékre. Jelenleg szállodaként üzemel. 

Hruba Skala


Trosky várat is megnéztük, két torony, annyira nem érdekes. Nem találtuk meg viszont egyszerűen Kost várát. Annyira nem sajnáltuk fárasztó nap volt. Elindultunk haza és útközben egy jó knédli+krumpli+hús kombinációval és némi sörrel vígasztaltuk magunkat (a pincér félreértett és párolt káposzta helyett, rántott hús - krumpli kombóhoz hozta ki a knédlit a szafttal...de megettük).

Másnap reggel indultunk Drezdába, az utat úgy gondoltuk Lengyel országon át rövidítjük...no ez volt az első hiba. Nem hogy autópályájuk nincsen, még útjuk is alig. Akkoriban még nem voltunk tapasztalt utazók. De a lengyel utakat ellensúlyozta, hogy iszonyat olcsón lehetett Zsubrovkát vásárolni, Zolival elhűlve kerestük a zloty árfolyamot és kalkuláltuk át a Zsubi árát forintra....még a benzinkúton is sokkal olcsóbb volt mint nálunk a boltokban. Nohát feltöltöttük a jelentősen megcsappant készleteket...

Németország

Drezda

Berlin volt a főcélpontunk útközben néztük meg Drezdát. A parkolás után átsétáltunk az egyik Elba hídon, ahonnan nagyon jó képeket lehet készíteni. Első fontos teendőnk valami ennivalót találni - így hát egy jóféle bajor kolbászos zsemlét kerítettünk, viccesen nézett ki 5 cm-es zsemle, amiből két oldalt kilúgott még 6-7 cm-et a kolbi. Nagyon jó volt kettőt is benyomtunk, hogy legyen erőnk a városnézéshez.

Drezdát a II. világháborúban porig bombázták, annyi bombát dobtak rá a szövetségesek hogy ún. összefüggő tűzvihar alakult ki, elszívva az oxigént és pokoli forróságot előállítva, amelyben porrá égett gyakorlatilag minden (28 ezer! civil is). Nos ezután kellett újjáépíteni, hogy a mai turista is élvezhesse ezt a gyönyörű várost.

Legszebb látnivalói a Frauenkirhce, a kastély, dőm és a Zwinger. A Frauenkirche nagyon megkapó barokk stílusú épület, amelyet 2005-ben adtak át, addig csak romok voltak a helyén. Úgy emlékszem pár euróért fel lehet menni a kupolába is.

A Zwinger egy múzeumnak ad otthont többféle kiállítással, az épületegyüttes szökőkutakkal díszített udvarokat zárd közre. A Theaterplatz felé elhagyva a Zwingert találjuk az operaház épületét, és egy másik (katolikus) templomot.

Berlin

Dreza és Berlin között alig 200 km a távolság, amit korlátozástól mentes autópályán lehet megtenni, így akár egy óra is lehet az út. Nekünk egy picivel több volt kb. 185-el repesztettünk csak a pályán. A szállásunkat viszonylag könnyen megtaláltuk, Berlin külvárosában egy átlagos hotelben volt. A bejutáshoz villamost használtunk ami a fontos közlekedési csomóponthoz az Alexanderplatzhoz (nem túl szép betonrengeteg) vitt be minket kb. fél óra alatt. Berlin nagy város, így a berjárásához sok gyaloglásra vagy metrózásra van szükség. Mi az Alexanderplazttól gyalog indultunk neki első nap a széles sugárúton a Brandenburgi kapuig majd tovább a Reichstag-ig. A brandenburgi kapu szép nagy építmény, mögötte húzódott annak idején a Berlini fal. A Reichstagnál marha hosszú sor volt, és azért hogy a kupolához felmenjünk nem volt kedvem sorba állni. Amúgy ingyenes, csak szigorű az ellenőrzés mielőtt felengednek.

Berlin monumentális, széles utak, hatalmas épületek, drága sör és ételek jellemzik. Főképpen török gyorsétkezdékben és kolbászosoknál kajáltunk, a törököknél még a sör is olcsó volt. A mindenféle wurstok, curry-s vagy sima pedig nagyon finomak is voltak.
Egyik nap megnéztők a Charlottenburgi kastélyt, aminek a kertje is nagyon szép, érdemes megnézni.
Berlin látnivalói elég jól le vannak itt írva, nem ismételném meg; Mi is ezeket végeztük ki.
Pluszban még kimentünk vonattal Potsdamba, ahol két kastély is található amelyekbe a belépés fizetős, a parkban viszont ingyen lehet bemenni, és ott is vannak szép épületek, pl. az arany kínai teaház. Mi megvettük a belépőt, szép belülről ez tény de drága a jegy. Az első kastély mögött szép lépcsőzetes park van.

Visszatérve Berlinbe még épp egy óránk maradt a Pergamon múzeumra, hát nem volt elég, nem vagyok nagy műzeumjáró, de itt aztán van látnivaló minden korból. A legszebb látnivaló szerintem az Istár kapu.

Dél Csehország

Karlovy Vary

Karlovy Vary
Németországi látogatásunk után visszatértünk Csehországba, új célpontunk Cesky Krumlov volt. Kissé ki voltunk már szomjazva a jó és olcsó cseh sörre, mivel Berlinben 3-4 eur a sör, Csehországban meg néhol bőven 1 eur alatt van. Szomjunkat először egy fürdővárosban Karlovy Vary-ban oltottunk. Stílusosan, mert náluk a fürdőváros nem élménycsúszdát, pancsikolást jelent hanem ivókúrát (víz ivókúrát a félreértések elkerülése érdekében).


Karlovy Vary 350 km csupán Berlintől, hamar lenyomtuk a távot, főleg hogy németeknél nincs korlátozás a pályákon. Aztán viszont jöttünk, láttunk, eltévedtünk, minden autót elveszítettünk végül a knédlisnél találkoztunk...megebédeltünk és irány a város. A társaság egy jelentős része a Becherovka "múzeumot" látogatta meg fakultatíve (innen származik e számomra kevésbé finom ital). 

Míg mi inkább sétálni és fényképezni indultunk. A Becherről még annyit hogy kint van 4-5 változata, ami közül a 20%-os citromos kísérőnek kíváló. Vettünk is pár litert, de haza nem jutott sajna.

Karlovy Vary kellemes meglepetés volt, mint annyi minden ezen a túrán. Egy teljesen egyértelmű fel-le sétát tettünk a buszállomástól (parkoló) és vissza. A folyó partján lehet sétálgatni, gyönyörű régi házak között.

A fürdő után vannak gyógyvizes kutak, különböző hőmérsékletű vizekkel, amelyek főleg gyomorbajokra jók. Ezt egy helyi - kiköltözött hazánkfia - bácsi mesélte, mivel meghallotta hogy egymás között diskurálunk a Becherovka és ezen nemes vizek gyógyászati alkalmazási technológia alapjairól. Sokszoros tanulsága, mindenhol találkozol magyarokkal...


Karlovy Vary a legrégebbi és egyben legismertebb fürdőváros Csehországban. Nem csak cseh kikapcsolódni vágyó emberek látogatják, a világ minden pontjáról találunk itt vendégeket. A város alapítását érdekes legenda övezi. Az egyik legnevesebb cseh uralkodó, IV. Károly (1316 – 1378) alapította, egy vadászata során. A legenda szerint, a kutya, mely éppen egy vadat kergetett, beleesett egy meleg vízű tóba. IV. Károly és kísérete megnézte a tavat, megízlelte a forrás vizét, orvosai pedig igazolták, hogy a víznek gyógyító ereje van. Ezért IV. Károly rendszeresen inni kezdte a gyógyvizet, amitől jobban lett a beteg lába. Ez volt az oka annak, hogy épületeket emeltetett a források köré.

A várost a XIV. században alapították, a komolyabb építkezésekre viszont csak a XVI. században került sor. A XVII. században a harminc éves háború során majdnem teljesen lerombolták a várost, de szerencsére hamar talpraállt és újra fejlődésnek indult. Nagyon sokat segített ebben, hogy ekkorra már a gazdag lakosság megkedvelte a pihenőhelyet.
Mivel nagyon sok utas érkezett a városba, sorra új épületeket emeltek – ekkor épült a Színház és a Kolonádák.

Cesky Krumlov

Karlovy Vary-tól még 250 km Krumlov és útközben Plzen-t is meg akartunk "nézni". Viszont a cseheknél nem igazán lehet haladni az autópályákon. Főleg azért mert errefelé nincsen.
Cesky Krumlov

Egysávos utakon közlekedtünk főleg, de van egy érdekes cseh szokás ami ezt megkönnyíti, mégpedig hogy a viszonylag széles "leállósávot" ami mindkét oldalt megtalálható sokat használják, lehúzódik mindkét közlekedő oldal oda, így középen marad egy diplomata sáv, amit az erősebb kutya 'használ' előzésre...egyszer a mi oldalunk, egyszer szembe. Hasznos bár kissé veszélyes.
Cesky Krumlov a várból

Mivel Gábor igen éhes, szomjas, és nyűgös volt meg amúgy is hozzászoktunk a német Autobahn-hoz, a maradék 250 km-t a középső sávban tettük egyszer sem lehúzódva 140-el konvojban (limit 90). Egy cseh Audi is beállt közénk látva a haladást, így a csehek tényleg azt hihették hogy 4 fekete diplomata autó száguldott végig Karlovy Vary-tól Krumlov-ig.

C. Krumlov, nagyon nagyon jó hely. Minden évben visszamennék. Írtam egy külön posztot róla, ami amúgy a legnépszerűbb irományom. Nem ismételném az ottaniakat, egy-két környékbeli látnivalót viszont még megemlítenék amit ezen külön bejegyzésben nem tettem.

Ceske Budejovice

Erről már írtam, kevésbé szép, de sokkal nagyobb mint Krumlov, nem ajánlom senkinek hogy itt szálljon meg és hogy 1 óránál többet itt töltsön. Kivéve ha az a Budvar sörgyár látogatása :) Főtér szép, nagy, ennyi. Szép a városháza kék épülete, és a sarki sárga ház.




Holasovice

Holasovice
Ez viszont elmegy egy látnivalónak, természetesen (mint Dél Csehországban szinte minden) Unesco világörökség része. 28 km-re van Krumlovtól kis utakon. Nagyon szép régi cseh parasztházak találhatóak itt (ún. paraszbarokk, 19. századi). Sajnos egy kisebb buli után voltunk így nem nagyon tudtunk a kávén kívűl semmit értékelni. Az egyes netes képeken látható tavat én sehogy se akartam megtalálni, szerintem nincs is (bár mint említettem kissé tompák voltunk).

Hluboka


Ugyanazony irányban van mint Holasovice, szóval ugyanarra a napra ajánlom programként ezt is. Életem legszebb kastélya amit láttam, de csak szemben a dombról az árnyékból voltam képes nézni két órát.


Hluboka

Telc

Hazafelé Telc felé kerültünk, hogy megnézzük ezt a szintén Unesco védelem alatt álló várost. Gyönyörű.

Telc













Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése